Nem a napsütéses órák száma, hanem a szomszéd példája az egyik legfontosabb tényező, ami befolyásolja, ki dönt háztartási napelemes rendszer telepítése mellett – derül ki a Miskolci Egyetem kutatóinak friss tanulmányából.
A Szép Tekla PhD és Tóth Géza DSc által jegyzett elemzés szerint bár a napelemes rendszerek elterjedésében szerepet játszanak a földrajzi, technikai és gazdasági adottságok, mégis a társadalmi mintázatok – például az utánzás – bizonyultak a legmeghatározóbbnak.
“Ahol a szomszédnak van, ott hamarabb dönt úgy a lakos is, hogy telepít” – írják a szerzők. Ez az ún. imitációs effektus, ami miatt bizonyos térségekben valósággal klaszterszerűen terjed a napelemes technológia.
A kutatás szerint nem feltétlenül ott van sok napelemes háztartás, ahol a legtöbb a napsütés, hanem ahol magasabb a lakók végzettsége, nagyobb az új építésű családi házak aránya, és működik a szomszédsági minta. Ugyanakkor az országban több „hideg folt” is azonosítható – például Északkelet-Magyarország egyes járásai –, ahol alig van napelem, pedig lenne rá igény és hely is.
A szakemberek szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig vállalt céljainak (12 000 MW) eléréséhez elengedhetetlen a háztartási rendszerek további bővítése – különösen azokon a területeken, ahol még nem indult be az utánzási hullám, de a feltételek adottak.
A teljes tanulmány elérhető a masfelfok.hu oldalon.
(kiemelt képünk illusztráció)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
