Szudán 2023 áprilisa óta, mióta kirobbant a konfliktus a hadsereg és a Gyors Támogató Erők (Rapid Support Forces, RSF) között, súlyos visszaélések hullámát éli át, amelyeket nemzetközi és hazai emberi jogi szervezetek is dokumentáltak. A szisztematikus erőszak közvetlen veszélybe sodorja a civil lakosságot. Egy újabb fejleményként az ENSZ 2025. április 1-jén kiadott közleményében perdöntő bizonyítékokat tárt fel a Kartúmban történt tömeges kivégzésekről, amelyek egybeestek a szudáni hadsereg előrenyomulásával és a főváros kulcsfontosságú területeinek – köztük az elnöki palotának és a kartúmi repülőtérnek – 2025. március 26-án történt elfoglalásával.
A Human Rights Watch 2025 márciusában közzétett jelentése szerint Kartúm déli és keleti részén törvénytelen gyilkosságok sorozatát követték el, amelyekben több tucat civil vesztette életét. A dokumentum rámutat, hogy ezeket a bűncselekményeket a szudáni hadsereg erői követték el, lojális milíciák támogatásával. Szemtanúk vallomásai alapján „katonai egyenruhába öltözött fegyveresek fiatalokat kényszerítettek felsorakozásra, mielőtt tüzet nyitottak rájuk, illetve lefejezték őket a zsúfolt utcákon.”
Tiltott fegyverek fokozzák a polgári lakosság szenvedését
A jogsértések nem merültek ki a tömeges helyszíni kivégzésekben: a nemzetközileg tiltott fegyverek használata is felmerült. A szudáni menekülttáborok és belső menekültek főkoordinációs hivatala 2025 márciusában kiadott közleményében elítélte a szudáni hadsereget, amiért vegyi fegyvereket vetett be Észak-Dárfúrban, Shangel Tobay térségében. A támadás során súlyos sérülések és mérgezéses esetek fordultak elő a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek között. A koordinációs hivatal hangsúlyozta, hogy ezek a csapások a civil otthonokat és az infrastruktúrát is lerombolták, és sürgős nemzetközi beavatkozást kért.
Hasonló helyzetre mutat rá a szudáni „Vészhelyzeti Ügyvédek” csoport egy 2024 novemberében nyilvánosságra hozott jelentése is, amely a hadsereg hordóbombáinak bevetését dokumentálta Hamra al-Sheikh térségében, Észak-Kordofán államban. A szervezet „háborús bűncselekménynek” nevezte az akciót, kiemelve, hogy a célba vett területen nem voltak katonai létesítmények. Ez rávilágít a hordóbombák pusztítóan véletlenszerű jellegére, amelyeket sokszor primitív repülőgépekről dobnak le a maximális károkozás érdekében.
Nemzetközi reakciók és követelések az igazságszolgáltatásért
Ezek az események világszerte óriási felháborodást keltettek. 2025. április 3-án Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa „mélységes megdöbbenésének” adott hangot a „megbízható jelentések” kapcsán, melyek szerint kivégzéseket hajtottak végre civilek ellen, akiket az ellenséggel való együttműködéssel vádoltak. Hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ezek a tettek súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és az elkövetőket minden szinten felelősségre kell vonni.”
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága emellett áttekintette azokat a megdöbbentő videofelvételeket, amelyeket 2025 márciusa vége óta közöltek a közösségi médiában, s amelyeken felfegyverzett személyek nyilvános helyszíneken, hidegvérrel gyilkolnak. A jelentés szerint néhány elkövető nyíltan kijelentette, hogy áldozataik „árulók”, akik a Gyors Támogató Erőknek segítettek, ami egyértelmű megtorló szándékra utal.
Amerikai szankciók és kölcsönös vádak
A válság fokozódásának közepette az Egyesült Államok 2025 januárjában szankciókat vezetett be Abd al-Fattáh al-Burhan, a szudáni hadsereg főparancsnoka ellen, azzal vádolva őt, hogy figyelmen kívül hagyja a „Dzsidda 2023” megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásait a civilek védelmére. Az amerikai külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy „a szudáni hadsereg továbbra is megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, és olyan taktikákat alkalmaz, amelyek célja elterelni a figyelmet a stabilitás megteremtésében tanúsított kudarcairól.” Burhan erre válaszul azzal vádolta a szomszédos országokat, hogy támogatják a Gyors Támogató Erőket. Szakértők szerint ez pusztán kísérlet a belső visszaélésekről való figyelem elterelésére, s a krízis külső konfliktusokra történő exportálására.
A Déli Övezet térsége: a brutalitás mintapéldája
A leginkább sújtott területek egyike a Kartúmtól délre eső Déli Övezet, ahol különösen kegyetlen atrocitásokra került sor. Egy ENSZ-jelentés szerint legalább húsz civilt, köztük egy nőt gyilkoltak meg a hadsereg és az ahhoz kötődő iszlamista milíciák. Az Amnesty International 2025 februárjában kiadott jelentése megerősítette, hogy ezek a tettek „nyilvános kivégzéseket foglaltak magukban, melyek célja a lakosság megfélemlítése volt,” és felszólított egy független nemzetközi vizsgálat megindítására az áldozatok igazságszolgáltatásának biztosítása érdekében.
Fokozódó humanitárius válság
Miközben a szudáni hadsereg továbbra is elnyomó módszereket alkalmaz – beleértve a tiltott fegyverek használatát és a tömeges kivégzéseket –, Szudán példátlan humanitárius válság felé sodródik. Mivel hatékony politikai megoldások nem körvonalazódnak, a nemzetközi közösségnek a felelősségre vonást és a sürgős beavatkozást célzó felhívásai jelentik az utolsó reményt a folyamatos erőszak elől menekülő civilek számára.
Eközben a civilek szenvedése tovább mélyül, ahogy a háború folytatódik: a lakosság mintegy 30 millió főt érint az élelmiszer-bizonytalanság, míg további 15 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat a növekvő erőszak elől. Az éhezés terjedése és az infrastruktúra összeomlása miatt a lakosságot éhhalál vagy további visszaélések fenyegetik, ami sötét képet fest az ország jövőjéről a hatékony megoldások hiányában.
