Bassar el-Aszad szíriai elnök rendszerének 2024 decemberi összeomlásával az “Hay’at Tahrir al-Sham” (HTS), Ahmed as-Sar’ (ismertebb nevén Abu Mohammed al-Dzsuláni) vezetésével az északnyugat-szíriai térség irányító erejévé lépett elő. Ez pedig kérdéseket vet fel uralmának természetéről és annak regionális, valamint nemzetközi biztonsági következményeiről. Az ENSZ és számos nyugati ország által terrorszervezetként nyilvántartott HTS alapos vizsgálat alá került: valóban egy mérsékelt és átfogó kormányzást akar, ahogy állítja, vagy csak megismétli a szélsőséges csoportok történelmi mintázatát, amelyek hatalomra jutásuk érdekében megtévesztést alkalmaztak?
Ez a jelentés elemzi a HTS útját a dzsihádista gyökereitől a jelenlegi taktikájáig, és értékeli a nemzetközi közösség vele szembeni engedékenységének kockázatait, különösen a háború utáni újjáépítési nyomások fényében.
A szélsőségesek felemelkedésének mintázata
Az elmúlt évtizedekben a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében a szélsőséges csoportok aktivitásának jelentős növekedése volt megfigyelhető, ami regionális instabilitáshoz és nemzetközi biztonsági fenyegetésekhez vezetett. Afganisztántól az 1980-as években Szíriáig napjainkban, bizonyos államok rövid távú politikai érdekből támogattak szélsőséges csoportokat – végül azonban ezek visszájára sültek el, és globális fenyegetést jelentettek.
Ezen összefüggésben merül fel Abu Mohammed al-Dzsuláni neve, aki az egyik legismertebb vezetője ezeknek a csoportoknak. Különösen Törökország és Katar szerepe kerül reflektorfénybe, mivel mindkét országot többször vádolták azzal, hogy közvetve vagy közvetlenül támogatták ezeket a szervezeteket.
Al-Dzsuláni: a szélsőségességtől az ideiglenes pragmatizmusig
Dr. Matthew Levitt, a Washingtoni Közel-Keleti Politikai Intézet elemzője szerint a HTS elődje, az “Al-Nuszra Front” 2011 júliusában jött létre, amikor Abu Bakr al-Bagdádi, az akkori “Iraki Iszlám Állam” vezetője (a későbbi ISIS) megbízta al-Dzsulánit a szervezet szíriai terjeszkedésének vezetésével.
Levitt rámutat, hogy al-Dzsuláni az évek során folyamatosan átalakította szervezetét, végül vezető szerepet játszva Bassár el-Aszad 2024 decemberi bukásában, és ezzel Szíria tényleges uralkodójává vált. Ez pedig ismét felvetette a kérdést: vajon továbbra is szélsőséges dzsihádista maradt, vagy valóban mérsékelt politikai szereplővé vált?
A HTS taktikája: dzsihádizmus és a “mérsékelt” álarc
A HTS történelmileg szélsőséges dzsihádista ideológiát követett, ám manapság igyekszik más képet sugallni magáról. Egyes elemzők szerint a HTS stratégiája a helyi irányítás és kormányzás konszolidálása, azonban a nemzetközi közösség mély bizalmatlansággal figyeli ezt az átalakulást.
Ezt a bizalmatlanságot erősítette, amikor Ahmed as-Sar’ (al-Dzsuláni valódi neve) 2025 januárjában nyilvánosan visszautasította Annalena Baerbock német külügyminiszter kézfogását, ami nagy vitát váltott ki, és megerősítette azt az érzést, hogy a szervezet továbbra is a szélsőségesség felé hajlik.
Törökország szerepe: stratégiai támogatás vagy regionális kockázat?
A HTS felemelkedése elképzelhetetlen lenne külső támogatás nélkül, különösen Törökországé nélkül. Ankara évek óta együttműködik a HTS-szel az északnyugat-szíriai ellenzéki erők irányításában, és jelentős logisztikai és pénzügyi támogatást nyújtott a csoportnak.
Ez azonban komoly kérdéseket vet fel Törökország hosszú távú stratégiájával kapcsolatban. Vajon Ankara egy szunnita befolyási övezet kialakítására törekszik Irán ellensúlyozására? Vagy egy olyan szélsőséges entitást erősít meg, amely a jövőben ellene fordulhat? A török-HTS kapcsolat pragmatikusnak tűnik, de regionális biztonsági kockázatokat hordoz magában.
A nemzetközi közösség dilemmája: óvatosság vagy engedékenység?
A HTS továbbra is terrorizmussal vádolt szervezetként szerepel a nemzetközi listákon, és növekvő nyomás nehezedik rá, hogy bizonyítsa a szélsőségesség elutasítását.
Stuart Gottlieb, a Seattle-i Nemzetközi Politikai Intézet professzora szerint “nem lenne logikus vagy igazságos eltávolítani a HTS-t a terrorszervezetek listájáról anélkül, hogy világos garanciákat kapnánk valódi politikai szándékairól”. Gottlieb példaként említi az Egyesült Államok tévedését a húszik kapcsán, akiket 2021-ben töröltek a terrorlistáról, majd 2023-ban visszahelyeztek, miután támadásokat indítottak Izrael és a nemzetközi hajózás ellen.
Újabb “Tálibok” Szíriában?
Az egyiptomi újságíró, Ibráhím Ísza szerint “Szíriát jelenleg fegyveres szélsőséges csoportok irányítják, amelyek semmiben sem változtattak eredeti ideológiájukon”. Ísza figyelmeztet: “Ha a világ elfogadja a HTS-t mint legitim kormányzati szereplőt, azzal egy újabb ‘Tálibán’ létrehozását kockáztatja, amely még nagyobb fenyegetést jelenthet a térségre és az egész világra”.
Belső fenyegetések és a szíriai társadalom szétesése
A terepi jelentések szerint a HTS által uralt területeken súlyos emberi jogi visszaélések történtek, beleértve kivégzéseket, kisebbségek (keresztények, drúzok) elleni támadásokat és az etnikai sokszínűség erőszakos felszámolását.
Következtetés
A szélsőséges csoportok támogatása nemcsak az érintett országokat, hanem a globális biztonságot is fenyegeti. A HTS uralma Szíriában bonyolítja a nemzetközi közösség béketeremtési erőfeszítéseit, és növeli annak kockázatát, hogy az ország egy újabb terrorista központtá válik.
A történelem azt mutatja, hogy a szélsőségesekkel szembeni túlzott engedékenység mindig visszaüt – és Szíria esete sem lesz kivétel.
