A belvárosban található tábla megkoszorúzása minden évben részét képezi a hivatalos 1956-os megemlékezéseknek, ám idén a személyes ismerősök, az osztálytársak külön is ellátogattak az emlékhelyre. Egy általános iskolás diáklányt gyászoltak ugyanis a miskolciak, aki nem követett el egyéb bűnt, csak lement a “csarnokba” tejért október 26-án, pénteken, ahogy bármelyik másik napon.
A valódi forradalmi hangulat már október 22-én kibontakozni látszott a borsodi megyeszékhelyen, az egyetemisták ugyanis ekkor gyűjtötték össze követeléseiket 11 pontban, melyeket aztán október 25-én több ezer ember hallgatott meg a Búza téren kezdődő, majd az egyetemnél folytatódó tüntetésen, a munkások által megfogalmazott 21 ponttal együtt. Még ugyan ezen a napon diákokból álló kisebb csapatok indultak el Budapestre, hogy részt vegyenek az ottani harcokban, azonban őket már az utazásuk alatt visszafordították, tagjaikat pedig letartóztatták.
Ezeknek az elfogott fiataloknak a szabadon bocsátását szorgalmazta a másnap következő demonstráció, amely a Zsolcai kapubeli rendőr-főkapitányságot célozta meg.
Valószínű, hogy ebbe a civilek és a hatóságok között zajló összecsapásba sétálhatott bele Misley Emese “piros zománcos tejeskannájával”, amikor a végzetes találatok érték.
Miskolc városában még ma is akadnak személyes érintettjei a tragédiának, akik valaha Emese iskolatársai voltak.
Egykori osztálytársa így emlékszik vissza a történtekre:
“Október 26. péntek volt. 11 óra felé megszólalt az iskolarádió, az igazgató úr hangját hallottuk. ’10 percen belül mindenki hagyja el az iskolát és a legrövidebb úton menjen haza!’ Már sejtettük, hogy valami készülőben van, mert napok óta feszült volt a hangulat országszerte, az egyetemisták vívóedzésen említették, hogy forradalomra készülnek. Sietve hagytuk el az iskolát. Emesének a Munkácsy utca felé, nekem a Népkert felé vezetett az út haza. A városban még csend volt. Baj nélkül hazaértünk. Emese, mint mindig, fogta a piros zománcos tejeskannát és lement a csarnokba tejért. Akkorra már a tömeg hömpölygött az utcán és magával sodorta a 13 éves kislányt. Soha többet nem tért haza. A Zsolcai kapui sortűznél három lövést kapott. Azonnal meghalt. A piros zománcos tejeskanna napokig az utcán hevert. Misley Emese az osztálytársam volt, szép, mosolygós, vidám kislány. Ma így emlékeztünk általános iskolai osztálytársunkra”.
A mindössze 13 éves áldozat a mai Soltész Nagy Kálmán úti általános iskolába járt (akkoriban ezt azt utcát Malinovszkij útnak hívták). 2019-ben neve felmerült a Vörösmarty városrész központját alkotó tér lehetséges elnevezéseként, azonban végül a Vörösmarty tér vált hivatalossá. Ennek ellenére a miskolciak emlékezetében örökös helyet kapott a neve.
Fotó: Facebook, Wikipedia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz.
