A szerencsi Rákóczi-vár és a református templom hivatalosan is bekerült Magyarország nemzeti és történelmi emlékhelyeinek közösségébe, amely ezzel 88 helyszínt számlál. Az avatási ünnepségre nem véletlenül éppen most került sor: idén március 27-én volt 350 éve, hogy Borsiban megszületett II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a róla elnevezett szabadságharc vezére.
A vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása alatt erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét. A mellette álló református templomban 1605-ben Bocskai Istvánt kiáltották ki fejedelemmé, s itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem is – a helyszín tehát a magyar történelem több korszakának is eleven tanúja. A bejáratnál az ünnepségen felavatták a történelmi emlékhelyet jelölő sztélét is.
Az évforduló alkalmat ad arra, hogy felidézzük a fejedelem életének főbb állomásait. Rákóczi 1676. március 27-én született I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fiaként. Gyermekkorát viszontagságok jellemezték: hétévesen ott volt mostohaapjával Bécs sikertelen török ostrománál, majd három évet töltött anyjával az ostromlott munkácsi várban. A vár feladása után elszakították édesanyjától, a jezsuiták Habsburg-hű szellemben nevelték, s egy ideig szinte el is felejtett magyarul.
A fordulat az 1701-es letartóztatás és a bécsújhelyi börtönből való szökés után következett be. Lengyelországból tért vissza, amikor a tiszaháti felkelők élére hívták, s 1703 májusában kiadott brezáni kiáltványában már Magyarország minden lakóját harcba szólította az osztrák elnyomás ellen. Június 16-án lépett újra magyar földre a Vereckei-hágón át, a Cum Deo pro Patria et Libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért – feliratú zászló alatt. A mozgalom gyorsan erőre kapott: 1704-ben Erdély, 1705-ben a magyarországi szövetkezett rendek fejedelmévé választották, 1707-ben pedig az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását.
A szabadságharc végül a diplomáciai elszigeteltség, a társadalmi feszültségek és a természeti csapások – éhínség, pestis, árvíz – együttes hatására bukott el. A kuruc sereg 1711. május 1-jén a majtényi síkon letette a fegyvert, Rákóczi beleegyezése nélkül. A fejedelem nem fogadta el a szatmári béke feltételeit, inkább a száműzetést választotta. Élete utolsó évtizedeit Rodostóban töltötte, ahol diplomáciai tervek, asztalosmunka és írás – köztük a Vallomások megírása – töltötte ki napjait. 1735. április 8-án, nagypénteken halt meg; hamvait 1906-ban hozták haza és helyezték el a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában.
A Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója az avatón hangsúlyozta: a történelmi emlékhelyek nem csupán a múlt eseményeit őrzik, hanem élő kapcsolatot teremtenek a jelen nemzedékei és a történelem között. Az emlékhelyek egy része be is kapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba, amelynek keretében évente több mint 130 ezer diák jut el szervezett formában ilyen helyszínekre. A szerencsi vár egyébként ma is élő közösségi tér: rendszeres programoknak, koncerteknek és előadásoknak ad otthont, s falai között működik a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjteménye is.
Az avatóünnepségen több közéleti személyiség is szót kapott. Áder János volt köztársasági elnök a történelmi örökség és a nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a nemzeti emlékezet csak akkor marad élő, ha nem csupán tisztelettel fordulunk a múlt felé, hanem meg is értjük annak üzeneteit. Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az emlékhelyek azokat az eszméket is őrzik, amelyek a magyar és az európai kultúrát formálták. Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője és családokért felelős államtitkár a város történelmi megújulóképességét méltatta, felidézve, hogy Szerencs a vár 16. századi építésétől az 1956-os eseményekig mindig aktív szerepet vállalt a magyar szabadságért folytatott küzdelmekben.
Az avatóünnepség a Hit, hatalom, haza: Rákócziak nyomában Szerencstől a szabadságharc bukásáig című tudományos konferenciával, majd ünnepi istentisztelettel zárult. II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából idén nagyszabású kulturális programsorozat indult magyarországi és határon túli helyszíneken egyaránt.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
