Tompos Márton országgyűlési képviselő nemrégiben BAZ megyében járt és egy gyanús mutyit tár fel, amelyben egy alapítványi háttérrel rendelkező cég 155 millió forint állami támogatást kapott három falusi kisbolt nyitására. A helyszíni bejárások során készült videóból kiderült, hogy Baskó, Szászfa és Pamlény településeken az ígért üzletek helyett csupán félkész épületek vagy érintetlen ingatlanok állnak. A projekt mögött álló Törpefalvakért Kft. a támogatás elnyerése után nem sokkal megszűnt, az ügyvezetőként feltüntetett fiatalember illetve az mögötte álló nagyszakállú irányító pedig elérhetetlen.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén, ahol az utak állapota sokszor a háborús övezeteket idézi, a kistelepülések lakói már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az ígéretekből ritkán lesz valóság. Mégis, amikor 2021-ben felbukkant egy tekintélyes megjelenésű, hetvenes éveiben járó, nagy fehér szakállú úriember, és modern kisboltokat, pékséget, sőt fagylaltgépet ígért a helyieknek, sokan elhitték, hogy végre valami megmozdul. Most, három évvel később, a boltok helyén csak üresen álló, bedobozolt vagy félig felújított épületek állnak, a projektre felvett 155 millió forintnyi állami támogatásnak pedig nyoma veszett.
A történet középpontjában a Törpefalvakért Kft. áll, egy olyan vállalkozás, amelynek élettartama alig haladta meg az egy évet, mégis sikerült az állami kasszából csillagászati összeget kiszivattyúznia. A céget 2021 júniusában alapították, gyanúsan egy időben a Magyar Falu Program kisboltok támogatására kiírt pályázatának megjelenésével. A tulajdonosi háttér már önmagában is különös: a cég mögött a Pásztori Árkád Alapítvány áll, amelyet egy bizánci katolikus szerzetesről neveztek el. Az alapítvány kuratóriumában tűnt fel Aranyosi István, az a bizonyos „szakállas úriember”, aki a háttérből mozgatta a szálakat. Hivatalosan azonban nem ő, hanem egy Egri Szabó Tamás Ákos nevű férfi és egy alig 18 éves fiatalember, Szalanics Tibor jegyezték a kft.-t.
A stratégia profinak tűnt. Három apró borsodi falut szemeltek ki: Baskót, Szászfát és Pamlényt. Ezeken a településeken az alapvető élelmiszerek beszerzése is napi kihívást jelent az idős lakosságnak. A pályázatokat sorra nyerték: Baskóra 52,8 milliót, Szászfára 52,2 milliót, Pamlényra pedig kereken 50 millió forintot kaptak. Összesen tehát 155 millió forint közpénz vándorolt a Törpefalvakért Kft. számlájára azzal a nemes céllal, hogy a falvakban végre legyen rendes ellátás.
A helyszíni bejárások során azonban egészen más kép tárul elénk, mint amit a pályázati dokumentáció sugallhatott. Baskón például az alapítvány megvásárolt egy ingatlant a főúton, ahol a tervek szerint nemcsak bolt, hanem pékség is üzemelt volna. A polgármester szerint a szakállas úriember még szakemberekkel is kijött felmérni a terepet, de az adásvétel óta egyetlen kapavágás sem történt. Az épület elhagyatott, a felújításnak nyoma sincs.
Szászfán még abszurdabb a helyzet. Ott a kft. egy lakóházat vásárolt meg, a helyiek becslése szerint körülbelül 5 millió forintért. A „fejlesztés” kimerült annyiban, hogy kicseréltek néhány ablakot és egy ajtót, de bolt soha nem nyílt. A falu lakói csak a „szakállas férfit” emlegetik, aki időnként felbukkant, ígérgetett, majd eltűnt. A 52 milliós támogatás nagy részének itt is lába kelt, a látványos eredmény pedig elmaradt.
Pamlényban, ebben a mindössze ötvenfős zsákfaluban, látszanak a legkomolyabb munkálatok nyomai, de a végeredmény itt is ugyanaz. Az egykori kisbolt épületét megvásárolták, és belül valóban történtek felújítások: új burkolatokat raktak le, kicserélték a nyílászárókat, és még a polcrendszert is beépítették. Az Aranyosi István által emlegetett olvasószoba, a külön zöldséges és édességszekció, valamint a fagylaltgép azonban csak a képzelet szüleménye maradt. A munkálatok körülbelül két évvel ezelőtt hirtelen leálltak. A villanyóra nem forog, az ajtók zárva, a falakon pedig csak a fecskefészkek szaporodnak.
Az ügy igazi drámája azonban a papírok között rejtőzik. Alig egy évvel azután, hogy a 155 milliót felvették, 2022 júniusában elindult a Törpefalvakért Kft. kényszertörlési eljárása. A cég gyakorlatilag megszűnt létezni, mielőtt az első vevő beléphetett volna bármelyik boltba. A felszámolóbiztos, Liptákné Tusz Marian döbbenetes dolgokról számolt be: a cég képviselői elérhetetlenek, a hivatalos levelekre nem válaszolnak, és a cég vagyonát sem sikerült felkutatni. A 155 millió forintnyi közpénzből eddig egyetlen fillért sem tudtak visszaszerezni.
Hova tűnt a pénz? Aranyosi István korábban használt telefonszáma már nem kapcsolható, az alapítvány és a kft. vezetői köddé váltak. Tompos Márton országgyűlési képviselő, aki a helyszínen nyomozott az ügyben, hatósági bejelentést tett, de a kérdés továbbra is égető: hogyan kaphatott egy újonnan alapított, referenciák nélküli cég, amelynek egyik vezetője épphogy csak nagykorú lett, ekkora összeget ellenőrzés nélkül?
Borsodban az ilyen történetek mély sebeket hagynak. Nemcsak a pénz hiányzik, hanem a remény is, amit ezeknek az elszigetelt falvaknak adtak. Míg a fővárosban vagy a nagyobb városokban egy-egy ilyen botrány csak egy újabb hír a sok közül, itt, Pamlényban vagy Baskón ez azt jelenti, hogy az idős embereknek továbbra is kilométereket kell utazniuk egy vekni kenyérért. A „szakállas úriember” pedig, aki fagylaltgéppel és olvasószobával kábította a falusiakat, valahol máshol élvezi a 155 millió forintos „sikersztori” gyümölcseit, miközben a felszámoló tehetetlenül nézi az üres számlákat.
Tompos Márton, momentumos országgyűlési képviselő nem csak BAZ-ben, hanem többek között Zala, Vas, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is nyomozott a kisboltokra szánt pénzek eltűnése miatt, és mindenhol a fenti példához hasonló eseteket talált.
Fotó: Tompos Márton YouTube
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
