A magyarok egyre kevesebbet vásárolnak, egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik, mégis ugyanannyit költenek az áremelkedések miatt. Az inflációt az árstopok és a gyenge forintárfolyam is pörgetik.
„99 százalékban Sparban vásárolok. Itt költöm el a fizetésem nagy részét, ez így helyes” – mondta a Forbesnak adott interjúban Heiszler Gabriella, a cég magyarországi első embere.
„Vasárnap délutánonként szoktam menni egy kört. Kereskedelmi szempontból vasárnap délután vannak a legrosszabb állapotban az üzletek. Ez a legkevésbé kedvelt műszak, ilyenkor a legfáradtabbak az alkalmazottak. A péntek-szombati nagy forgalom után ilyenkor látni legjobban, hogy melyik az az árucikk, ami a legjobban fogy, egyből látod, miből van hiány és hol” – magyarázza az interjúban Heiszler.
Az élelmiszerek egyre gyorsuló inflációjáról a cégvezető az alábbiakat mondta: „Ismerem a saját statisztikáinkat, pontosan tudom, hogy mi mennyivel drágul.
“De amikor vásárláskor látom a számlát, én is csak nézek, hogy te jó ég!”
És én is észreveszem saját magamon, amit a vásárlóknál is tapasztalunk: valamilyen szinten mindenki elkezd lefele vásárolni, egyre olcsóbb termékeket vásárolunk. Amellett, hogy a fogyasztók már elkezdtek lefelé vásárolni, megjelent az is, hogy bizonyos termékeket sokkal kevésbé visznek. Jó példa, hogy amikor elkezdenek spórolni, az olcsó szénhidrátok felé fordulnak.
“Hiába drágább a tészta, még mindig olcsóbb egy családot tésztával jóllakatni, mint hússal vagy zöldséggel.”
A pékáruk forgalmában is látjuk a változást, a kenyér kelendőbb lett: olcsóbb egy kiló kenyér, mint egy kilónyi kifli vagy egyéb pékáru.
Heiszler elmondása szerint termékszámra már néhány százalékpontot esett a fogyasztói kosár mérete – vagyis a lakosság kevesebbet vásárol. Ezt forgalomban „korrigálja az infláció”, vagyis mivel minden drágább, ugyanannyit költenek. A volumencsökkenés már nyár eleje óta érezhető. „A január lesz érdekes, amikor az infláció elvileg tetőzik, és mindenki nagyon komoly rezsiszámlát fizet” – mondta Heiszler.
Arra a kérdésre, hogy a kormány egyeztet-e a kiskereskedelmi szereplőkkel az árstopokról, Heiszler azt válaszolta: „Mondjuk úgy, hogy amikor elmegyünk panaszkodni, akkor miniszteri szinten meghallgatnak minket.”
De nagyon csekély hatása van annak, amit az ágazati szereplők mondanak.” Az érvekre a kormány válasza, hogy „nekik a választó a fontos, aki olcsón akarja venni a csirkemellet”.
A hatósági árazásnak nagyon piactorzító hatása van – figyelmeztet Heiszler, majd felteszi a kérdést: tudod, miért van egekben a trappista sajt ára? „Azért, mert a 2,8 százalékos tejen van árstop, a 1,5 százalékoson nincs. A forgalom a 2,8 százalékos tej felé terelődik, tehát több tejzsírt vonnak ki a gyártók a piacról, a folyótejbe adják el a tejzsírt a trappista helyett, ami a kínálaton át drágítja a sajtokat. A hatósági árazásnak középtávon ilyen hatása van.”
Heiszler Gabriella arról is beszélt, hogy a forint árfolyamának drasztikus gyengülése lényegében mindennek felhajtja az árát, attól függetlenül, hogy az adott termék mennyire magyar.
“Ha a magyar beszállító 10 centért drágábban tudja eladni a tojást Ausztriában, mert a forintárfolyam elszállt, akkor nem fogja csak azért nekünk adni, mert magyarok vagyunk. Kénytelenek vagyunk annyit fizetni érte, amennyit kér.”
Forrás: HVG.hu, Forbes.hu
