Sem a katás, sem a benzinársapkás sarcolásnál nem kerültek bele a kedvezőtlenül érintettek körébe a taxisok. Sokak szerint ennek még mindig 1990 az oka, miszerint a kormány nagyon fél, hogy megismétlődne a taxisblokád és megbénulna Magyarország teljes közlekedése. Emiatt kezelik szent tehénként Orbánék a taxisokat?
Nemcsak a kata új szabályai alól mentesülnek, de a magánszemélyekkel együtt továbbra is hatósági áron, azaz literenként 480 forintért juthatnak hozzá az üzemanyaghoz a taxisok, noha szombattól az országban közlekedő körülbelül 800 ezer céges használatú gépkocsiba már csak piaci áron lehet tankolni. Gulyás Gergely miniszter a szombati kormányinfón ezt azzal indokolta, hogy a taxisok számára a benzin és a dízel a kizárólagos munkaeszköz, és árstop nélkül 60 százalékkal nőnének a taxitarifák.
A magyarázat, úgy tűnik, nem igazán győzte meg azokat a – nem taxis – fuvarozókat, akiknek már március óta piaci árat kell fizetniük. Hétfőn az őket képviselő két legmeghatározóbb hazai szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közösen arra kérte a kormányt, indokolja meg, ők miért nem részesülhetnek a taxisokéhoz hasonló kedvezményben, hiszen az ő mindennapi munkájukhoz is a gázolaj az egyetlen és elengedhetetlen energiaforrás.
Sokan nyilván azt gondolják, hogy megint a taxisok járnak jól, nem elég, hogy a buszsávban is legálisan elhúzhatnak mellettünk, de most a kata és a benzinár szabályozásban is kedvezményezettek.
Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy úgy tűnhet, a Fidesz-kormány számára a taxisok szent tehenek. Alig fél évvel azután, hogy a budapesti taxisokat arra kötelezték, hogy csak hatósági, fix díjas tarifával dolgozhatnak, Magyarországon is megjelent az Uber szolgáltatás, ami veszélyt jelentett a taxis piacra. A magát “közösségi fuvarozóként” meghatározó, de valójában taxiként működő Uberre okkal haragudtak az iparengedélyt kiváltva legális vállalkozásként működő taxisok, hiszen jelentős versenyhátrányba kerültek. Mindezt az Uber úgy érte el, hogy be se kellett tartaniuk egy sor olyan szabályozást, amit a hagyományos taxiknak igen.
Ma már tudható, hogy az Uber megpróbált a kormánynál lobbizni, de a kormány végül a taxisok mellé állt. Ebben állítólag közrejátszott, hogy ebben az időszakban (2015 elején) a kormány népszerűsége megremegett, nem sokkal járunk az internetadó elleni tüntetések és az amerikai kitiltási botrány után, erre jött rá a taxisok elégedetlensége, ami egy újabb politikai front lett volna, ami nem hiányzott. Orbán Viktor ekkor Tuzson Bencére bízta a feladatot, ő tárgyalt a taxis szervezetekkel, az Uber pedig, bár ekkor már egyre népszerűbbé vált, alulmaradt a csatában.
Van egyfajta hiedelem, amely szerint a taxisok azért vannak kivételezett helyzetben, mert komoly politikai kockázatot lát bennük a kormány. Egy olyan esemény ennek a feltételezésnek az alapja, amely több évtizede történt: a taxisblokádra. 1990. október 25-én este, azután, hogy a kormány nagyarányú üzemanyagár-emelést jelentett be, néhány száz taxis CB-rádión találkozót beszélt meg a Hősök terére, majd a Parlament Kossuth téri épülete elé hajtott, hogy tiltakozzanak. Ebből nőtte ki magát az Antall-kormány legválságosabb három napja, a taxisblokáddá alakult polgári engedetlenségi mozgalom. A blokád aláásta az akkor mindössze néhány hónapja megválasztott új kormány tekintélyét, a pártokban pedig kialakult egy olyan nézet, miszerint a taxisokkal nem szabad packázni, mert ők egy jól szerveződő, összetartó, érdekeiket akár radikális eszközökkel is megvédeni képes társaság.
További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
