Nehéz megérteni, miért jó ez a mellébeszélés a fideszes miniszter-asszony részéről. Az EU a határkerítésre nem adott forrásokat, ám a határvédelemre és a menekültválság során felmerülő költségekre 45 milliárd forintot folyósított hazánk számára. De akkor mire ment el a pénz?
“A valóság bekopogtatott Európa ajtaján. Mondvacsinált jogállamisági viták helyett most valós problémákkal kell foglalkoznia a brüsszeli elitnek” – indította Varga Judit igazságügyi miniszter március 23-án, egy nappal a brüsszeli NATO- és EU-csúcs kezdete előtt közzétett Facebook-bejegyzését, majd így folytatta:
Mikor a nemzetközi egyezményeket követve megállítottuk a migrációt, a magyar kormány semmilyen segítséget nem kapott” az Európai Uniótól. Sőt, meg is akartak büntetni minket hosszú évekig.
Varga a 2015-16-os migrációs válságra utalt, amikor Magyarország különutas politikát választott a többi EU tagállamhoz képest, és határkerítés építésébe kezdett. Azóta is vissza-visszatérő eleme a kormány kommunikációjának, hogy Brüsszel ideológiai alapokon bünteti Magyarországot, amiért a kormány szigorúbb menekültpolitikát folytatott a főként Közel-Keletről érkező menedékkérőkkel szemben. Ebben a keretben értelmezik az Európai Unió Bíróságának azt a 2020. májusi ítéletét is, amely szerint a magyar kormány 2015-ben a tranzitzónák létrehozásával uniós jogot sértő módon alakította át menekültügyi rendszerét.
A magyar kormány álláspontja, hogy hazánkat olyan jelentős migrációs nyomás érte, hogy a határkerítés az egész Unió védelmét biztosította. A kormánytagok tehát rendszeresen hangoztatják, és Varga mostani nyilatkozatának is az a fő állítása, hogy az EU cserbenhagyta Magyarországot, és nem támogatta a többi tagállamnak is kedvező határvédelmünket.
Ez azonban ebben a formában nem igaz.
Az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési időszakban jelentős összeggel támogatta a magyar határvédelmi erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság oldalán elérhető tájékoztató anyagból kiderül, hogy mennyivel.
A 2014-2020-as időszakban az EU 110 millió eurót folyósított határvédelmi, belbiztonsági és a migrációval kapcsolatos feladatok támogatására. A menekültválság miatt Magyarország további négy alkalommal kért és kapott sürgősségi segélyt az Uniótól. A hazánkat érintő migráció kezelésére 2014 és 2020 között összesen tehát 137 millió eurót, azaz mintegy 45 milliárd forintot tett elérhetővé az EU.
A cikk ráadásul ki is emeli, hogy a 2015-16 migrációs válság során Magyarországnak jelentős nyomással kellett szembenéznie, ezért az Unió pénzügyi támogatást is nyújtott az elmúlt években.
Hogy pontosan milyen feladatok ellátására érkezett támogatás ebből az összegből, arról a belügyi területet támogató források, összefoglaló nevükön a Belügyi Alapok tájékoztató honlapján lehet tájékozódni.A kifejezetten menekültügyi célokra fordítható Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból 2014 és 2020 között többek közt a menekültügyi eljárások fejlesztését, a Magyarországon tartózkodó külföldiek beilleszkedésének elősegítését és az illegális migráció elleni hatékony fellépést támogatták.
Ebből a pénzből civil szervezetek, alapítványok, magáncégek mellett jelentős részben állami szervek is részesültek. A részletes összesítésekből láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb forrás az alábbi szerveknek jutott, többek közt a tranzitzónák, az idegenrendészeti őrzött szállások és a befogadó állomások infrastruktúrájának fejlesztésére:
- Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (most Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal): 988 millió forint
- Országos Rendőr-főkapitányság: 2 milliárd 700 millió forint
- Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: 2 milliárd 589 millió forint
Terepjárók, hőkamerák és biometrikus azonosító rendszerek uniós pénzből a határra
A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon kívül jutott határvédelemre egy másik uniós alapból, a Belső Biztonsági Alapból (International Security Fund) is. Ebből is több állami szerv kapott uniós támogatást:
- az Országos Rendőr-főkapitányság: 10 milliárd 807 millió forint
- a korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalként, majd Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal néven működő Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: 292 millió
- és az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: 183 millió
További részletek a Lakmusz.hu cikkében olvashatók.
