Nemcsak az óceánok, hanem a tavak és a folyók is szenvednek az éghajlatváltozás miatt. Ha a hőmérséklet továbbra is emelkedik, pusztító következményekkel kell számolnunk. Az első jelek már megmutatkoztak.
A hőség súlyos hatással van az édesvizekre
Az egyre több CO2-kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése a szárazföldön és a vizekben nemcsak az óceánokat és azok lakóit, hanem a tavakat és a folyókat is nagy mértékben érintik. Az édesvízi ökoszisztémák a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak – figyelmeztet a World Climate Statement. A tavak és folyók a Föld felszínének kevesebb mint egy százalékát borítják, de a gerincesek egyharmadának és az összes faj tíz százalékának adnak otthont. A világ vízkészleteit jelenleg az emberiség történelmének legnagyobb veszélye fenyegeti.
Az üvegházhatás felmelegíti az éghajlatot
A hőmérséklet számos biológiai és kémiai folyamat döntő tényezője, amely olyan különböző dolgokat is befolyásol, mint egy faj mérete, elterjedése, szaporodási rátája vagy akár szaporodásának időzítése. A változó hőmérséklet gyakran szembetűnő hatással van azokra a növény- és állatfajokra, amelyek nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a globális felmelegedés üteméhez. A jelenleg feltételezett legrosszabb éghajlati forgatókönyv szerint az édesvízi tavak vízhőmérséklete 2100-ra világszerte négy fokkal emelkedhet.
A halak érzékenyek a hőmérsékletre
29 Celsius-fok felett a fehér halak, például a ponty, a süllő, a csuka megfulladhatnak. Az olyan lazacfélék pedig, mint a pisztráng vagy a szürke tőkehal, nem tűrik a 20 fok feletti hőmérsékletet. Mivel a magasabb hőmérséklet és az aszályosabb időszakok a víz mennyiségének és minőségének megváltozásához is vezetnek, gyakrabban jelennek meg algák, a víz oxigéntartalma csökken, az invazív fajok elterjednek és kiszorítják az őshonos fajokat. Ez nemcsak a tavak és folyók fajgazdagságát fenyegeti — emberek millióinak élelmiszeralapja is veszélybe kerül. Még a kis hőmérsékletváltozások is jelentős káros hatással vannak a hidegkedvelő fajokra. Ne felejtsük el azt sem, hogy a tavakban élő fajok nem tudnak egyszerűen egy másik, jobb élőhelyre költözni.
Hogyan változtatja meg az éghajlatváltozás a tavakat?
2020-ban a kutatók kilenc különböző tavi klímát határoztak meg (az északi fagyostól a déli mérsékeltig), amelyek az éves átlaghőmérséklet és az év közbeni hőmérsékletingadozás tekintetében különböznek egymástól. A szakértők ezeket a klímatípusokat a 2100-ig feltételezett különböző éghajlati forgatókönyvekkel kombinálták, így azonnal megmutatkozott, hogy a világ tavainak kétharmada a következő legmelegebb éghajlati típusra váltana — vagyis úgy „viselkedne”, mintha közelebb került volna az egyenlítőhöz. Még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is 12 százalékuk megváltoztatná a klímáját.
A cikk további részét elolvashatja az okopoliszalapitvany.hu weboldalon.
