Az önkormányzati rendszer átalakítására fogalmaz meg ajánlásokat a ma kezdődő ünnepi ülésén a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Gémesi György úgy látja, hogy azért van szükség a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazására, mert a jelenlegi hatalom nem érti az önkormányzatiság lényegét. A helyben meghozandó döntések tiszteletben tartása helyett folyamatosan megnyirbálja a helyhatóságok jogait, és egyre több helyi döntés kerül a központikormányzat kezébe. A helyben.hu készített vele interjút, amit mi is közlünk:
–Az önkormányzati konferencián a települések irányításának megújításárakészülnek. Van erre esély egy autokratikus rendszerben?
– A jelenlegi kormány alatt egyre kevésbé. Az első szabad választás után törvényírta elő a települési önkormányzatok szabad működésének feltételeit. Arendszerváltás előtti tanácsrendszer egypólusú volt, a hatalom egyetlenközpontból irányította a településeket, annak minden hátrányával együtt. Igaz, a rendszer bukása előtt már volt némi mozgástér a közigazgatásban is. Még akkor is, ha a fejlesztési pénzek megszerzéséhez szükség volt a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokra. Jelképes, hogy ebben az időben a polgármesteri hivatal gyakran egybeépült a pártbizottsággal, ami elég pontosan kifejezte a hatalmi viszonyokat.
– Ezen a helyzeten akart változtatni a rendszerváltó elit. Sikerült ez a politikaitörekvés?
– Valóban, ezt a viszonyrendszert igyekezett átalakítani a rendszerváltás után konszenzussal elfogadott önkormányzati törvény. A kétharmados jogszabályt arendszerváltó pártok mindegyike – az MDF és az SZDSZ a Fidesz támogatásával – elfogadta. Olyan szabályozás született, amely nagyon komoly vagyont, pénzt és szabadságot biztosított a településeknek. Jellemző, hogy szeptember 30-át épp a Fidesz javaslatára nevezték az önkormányzat napjává. Sajnos, azonban az önkormányzati rendszer mára elvesztette a korábban megszerzett szabadságát.
– De vajon a jelenlegi autokratikus rendszerben ilyen konferenciákkal, azokajánlásaival van még esély az önkormányzatok megújítására?
– Ha ez a kormány marad, akkor erre semmi esély. Pedig három évtized után nagy szükség lenne az önkormányzati feladatok ismételt definiálására, a pénzügyi keretek meghatározására. De a mai hatalmi konstellációban erre nincs sanszunk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy elveszik nem csak a jogosítványainkat, de elveszik a pénzünket is. Az első aggasztó üzenet az volt, hogy az alkotmányból már 2012-ben kikerült a települések önkormányzásához való joga. Ez a döntés üzenet értékű volt az önállóságra törekvő falvak, városok lakóinak. Elkerült a településektől a helyi egészségügy, az iskola irányítása, s a vele járó pénzt is központosították. Ez a folyamat teljesedett ki 2019-ig! Addig ugyanis még nem volt olyan brutális a helyhatóságok jogainak és a szabadságának megnyirbálása. A Fidesz önkormányzati bukása után azonban az ellenzéki települések bevételeit drasztikus módon elvonták. Lényegében brutális intézkedésekkel a kormány amai napig igyekszik kivéreztetni azokat a városokat, fővárosi kerületeket, falvakat, amelyek nem a Fidesz embereit választották meg.
– Tehát ma már nincs arra mód, hogy az önkormányzati rendszer politikaiellensúlya legyen a kormányzatnak?
– Erre nincs elég erőnk, ma már a politika azt csinál az országban, amit akar. Amíg tehát nem születik egy új nemzeti megállapodás, amely helyreállítja az önkormányzati érdekképviseletek jogait, addig a megújulásra kevés az esély. Pedig a központi hatalomnak – ha valóban az ország lakóit akarja szolgálni –érdeke lenne, hogy a településeken élők képviseletét ellátó önkormányzati szövetségeknek lehetőségük legyen bizonyos ügyekben az érdemi érdekegyeztetésre, a javaslattételre, és érdemi felterjesztésre.
– A környező országokban is hasonló a helyzet?
– Egyáltalán nem, mert az Európai Unióban működik a Régiók Bizottsága, amely az önkormányzatok 350 fős választott testülete. Ebben minden uniós ország képviselteti magát, s napirendre kerül valamennyi téma, amelyben az Európai Bizottság döntést kíván hozni. Ezen a fórumon rendre elhangzanak különvélemények, amelyeket a legtöbbször figyelembe is vesznek, hisz a bizottságnak az az érdeke, hogy az önkormányzatok erősödjenek.
Ilyen egyeztető fórum egy ideig nálunk is működött, kialakult az önkormányzati érdekegyeztető fórum, s létezett párbeszéd is. Javaslatainkat figyelembe is vette az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, amelyet a belügyminisztériummal közösen elnököltek az önkormányzati szövetségek. Ma ez a fórum bár létezik, de csak formálisan működik.
– A mai önkormányzati konferenciára meghívták a belügyminisztert is. Pintér Sándor ott lesz a több száz polgármester megbeszélésén?
– A belügyminiszternek két levelet is írtunk, először azt válaszolta, hogy ők is ünnepnek tekinti az önkormányzat napját, de a jelek szerint nélkülünk akarnak ünnepelni. A második meghívónkra pedig csupán annyit írtak, hogy Pintér Sándor az adott időpontban nem ér rá.
– A fideszes önkormányzati vezetők is el szoktak jönni a konferenciára?
– Az elkötelezett kormánypártiak ritkán, a függetlenek viszont igen, de újra érzékelhető az, ami a rendszerváltáskor már elképzelhetetlen volt, hogy ismét félnek a polgármesterek. Nehogy a hatalom tőlük is megvonja a támogatást. Nem ritka, hogy a kormány, vagy a Fidesz pártközpont üzen apolgármestereknek: gondolják meg jól, mutatkoznak-e velem, részt vesznek-eegy-egy rendezvényen. Jó példa erre, hogy a 2019-es önkormányzati bukás előtta kormánypárti polgármestereket kötelező határozattal központilag kiléptették a MÖSZ-ből. Ennek az volt a célja, hogy az érdekképviselet munkáját ellehetetlenítsék.
– Komolyan mondja, hogy az a hatalom, amely törvénnyel védte az önkormányzatok ünnepét, a polgármestereit kiléptette az érdekvédelmiszövetségből?
– Igen, ez nem vicc! A kilépésről szóló körlevelet saját szememmel láttam. A Fidesz vezérkara a testületi döntésekről szóló határozat szövegét szétküldte a polgármestereknek. Miután semmit sem bíztak a véletlenre, a kilépésekről készült jegyzőkönyvet aztán be is gyűjtötte a „párttitkár”, vagyis a regionális Fidesz-vezető. Ezzel az akcióval akartak ellehetetleníteni minket.
– Ez elég ördöginek tűnik, s még csak nagy nyilvánosságot sem kapott ez apolitikai akció. Nincs is már fideszes önkormányzat a szövetségben?
– Nem sikerült mindenkit kiléptetni, a mai napig van még fideszes tagja az érdekvédelmi szövetségnek. Ne is kérdezze, hogy kik azok, nem árulhatom el.
– Vajon az állampolgárok, akár a gödöllőiek is látják-e azt az elszánt harcot, amit a kormány folytat a magyar állampolgárok ellen?
– Nem igazán érzékelik, hiszen, ha erőltetve is, de még működünk. Talán a covidos időszakban érzékelték a drasztikus elvonásokat. Hisz az egész unióban negatív szenzációnak számít, hogy a kormány elvonta az önkormányzatok bevételét, sőt, semmilyen kompenzálás nem történt. Ezt persze csak az ellenzéki településeken merték megtenni, a kormányhűeket pedig szépen megsegítették plusz támogatásokkal. Jó példa erre a napokban a fővárosi kerületeknek adott plusz forrás. Ahol fideszes a vezetés, ott kaptak pénzt, ahol ellenzéki, ott nem. De hasonló játszódott le a megyei jogú városoknál is. Ezért nálunk is jóval kevesebb forrás jut útfelújításra, fejlesztésre, kultúrára.
– Vagy a szemét elszállítására…
– Ez a feladat még most is az önkormányzatokhoz tartozik, ugyanakkor az eszközök felett már nem rendelkezünk. De ez nem érdekli az állampolgárokat,nem is az ő dolguk. Őt az érdekli, elviszik-e a szemetet, vagy sem. Napi szinten rengeteg üzenetet kapok az illegálisan lerakott szemétről, vagy a korábban nagyon jól működő, mára az összeomlás szélére kerülő szelektív hulladékszállításról. Így az állami beavatkozás különböző adók kivetésével tönkre tett egy jól felépített, európai szintű hulladékgazdálkodást. Ma pedig azt halljuk, hogy mindezt koncesszióba akarják adni. Kíváncsian várom, ki kapjamajd meg több évtizedre, és persze mennyiért.
– Az európai országokban, vagy a környező országokban hasonló a szembenállás az önkormányzatok és a kormányzatok között?
– A fejlett európai országokban az együttműködés érvényesül, hisz mindenkinek ez az érdeke; a jogi keretek is szabályozva vannak. Szembenállás a kormányzat és az önkormányzatok között csak a lengyeleknél, és a cseheknél érzékelhető, de sehol nincs olyan, mint nálunk, ahol nagyon durván rátámadtak a településvezetőkre. Ilyen nincs máshol. Pedig az önkormányzati szövetségek nem politikai, hanem érdekvédelmi szervezetek, amelyek végső soron – politikai színezettől függetlenül – az állampolgárokat szolgálják. Tehát, ha egy településtől az állam pénzt vesz el, akkor az állampolgárok pénzét gyűjti be; elvonva tőlük az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat.
– Mit szól ahhoz, hogy nemrég kormány határozatban erősítették meg: csak a fideszes önkormányzatok kapnak pénz, az ellenzékiek nem?
– Elképesztőnek tartom az ilyen fejlesztéspolitikát. Ha az országban utat építenek, azt nem lehet megszakítani az ellenzéki érzelmű megyében, hisz az utaknak be kell hálózni az ország területét. Különben nem lehet közlekedni az országban, s ez még a fideszes szavazót is érzékenyen érinti. Hisz előfordul, hogy a fideszes település lakói esetleg egy ellenzéki városba járnak dolgozni. A fideszes önkormányzatokat annyi pénzzel tömik ki, hogy időnként nem is tudnak a milliárdokkal mit kezdeni. Képtelen megcsinálni a pénz szabályos elköltéséhez szükséges pályázatokat, sőt, le sem tudják bonyolítani. Sokszor úgy vannak vele, hogy inkább vesszen a pénz, mintsem ellenzéki vezetésű a városba, faluba kerüljön. Ez a szemlélet borzasztó károkat okoz. Elkeserítő, hogy a mai kormány azt mérlegeli, hogy ki van velem, és ki ellenem; pedig ez az ’50-es évekbeli szemlélet egyszer már megbukott. A belső ellenségkép kialakítása, és az ellenséges érzelmek szítása egyáltalán nemszolgálja a nemzet érdekeit.
– Viszont a kormányzat politikai érdekeit jól szolgálja ez a módszer, nemgondolja?
– A fejlesztéspolitika által felhasznált források leginkább az unióból származnak, azok egyetlen politikai oldal általi felhasználása pedig jogszabály ellenes. Ahogy felháborító az is, hogy állítólag a fejlesztési forrásokat egyetlen politikai testület, a „Fidesz megyei pártbizottsága” fogja osztogatni. Erre nem tudok mit mondani, ez borzasztó.
A Fidesz nincs tisztában a magyar önkormányzati rendszerrel, mert a települések helyhatósága nem végrehajtó, hanem döntéshozó szervezet. Amihez pénz és jogosítvány kell. Mi pedig erre akarunk ajánlásokat tenni az önkormányzati konferencián.
– Immár 31 éves a magyar önkormányzati rendszer. Az alapítók között sokan vannak még hivatalban Gémesi Györgyön kívül?
– Néhány kistelepülés vezetője van már csupán hivatalban, a nagyok közül pedig már csak Pásztor Bélával ketten vagyunk. Élve az előterjesztési jogommal, a három évtizede hivatalba lévőket tavaly kitüntetésre javasoltam, de a jelenlegi kormány ezt is figyelmen kívül hagyta. Marad számunkra a választóink tisztelete és bizalma, ami nem kevés.
