Az Északi Áramlat 2 engedélyezésének kikényszerítése lehet a háttérben, elszállhatnak a gázárak a kontinensen.
Az orosz Gazprom alig hajlandó szállítani. Egy héten belül történt, hogy:
- Az irányadó holland gáztőzsdén 250 százalékkal lett drágább a következő hónapra leköthető gáz ára, mint januárban volt. Az áremelkedés csak a múlt hét óta 30 százalékos volt.
- Az Európai Parlament 40 képviselője közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot a Gazprom ellen, mert nem ad el elég gázt Európának.
- A Nemzetközi Energiaügynökség felszólította Oroszországot, hogy adjon el több gázt Európának.
- A Gazprom elnöke azt üzente az európaiaknak, hogy ne lepődjenek meg, ha még sokkal drágább lesz a gázuk.
Az áram és a gáz ára is nagyon gyorsan emelkedett idén Európában, de most ősz elejére, a fűtési szezon közeledtével a gáz különösen nagyot drágult. Egyre több EU-s országban merül fel, hogy valamiféle rezsitámogatással kellene készülni erre a télre, különben komoly szociális feszültségek jöhetnek.
Az áremelkedésnek több, kisebb oka is van:
- A 2020-as leállások után az ipari termelés magához tért, újra nagy a kereslet az energiára. A gáz a többi kontinensen is drágul.
- Ahogy erről korábban részletesen írtunk, a zöld átállás kikényszerítésére kirótt, a gázt is érintő szén-dioxid kvóta ára szintén gyorsan emelkedik.
- Az európai mezők kimerülőben vannak, a sokáig elég jelentős holland termelés 2014 óta évről-évre nagyot csökken.
- Közeleg a tél, a fűtési szezon előtt egyébként is felfelé mennek az árak.
Ám mindezek mellett van egy fő gerjesztője az áremelkedésnek, egy állam, ami a kommunikációjával is igyekszik hiszterizálni is az európaiakat: Oroszországról van szó.
Az oroszok egész egyszerűen alig szállítanak, és ami ennél is erősebben hat, alig ígérnek gázt mostanában Európának. A kötelező szállításokat teljesítik, vagyis az előre leszerződött mennyiséget küldik, de a szabadpiacra már nem nagyon jut mostanában orosz gázból.
A gázpiacon konszenzus van arról, hogy Oroszország tudatosan csökkentette az Európába irányuló szállításait, illetve tovább emeli az európai árakat azzal a fenyegetésével, hogy októbertől még kevesebb gázt szállít majd.
A félelem emeli az árat
Egyelőre nincs gázhiány Európában, de a félelem miatt, hogy hamarosan hiány lehet, az áremelkedés nagyon felgyorsult. Erre a félelemre erősen rájátszanak az oroszok. Például azzal, hogy a hozzájuk kötődő, EU-s területeken lévő tárolókat nem töltötték fel az ősz elején, mint egyébként szokták. Az utóbbi években az orosz állami Gazprom számos gáztárolót vásárolt Ausztriában és Németországban, leginkább ezek ürültek ki. A Gazpromtól független tárolók töltöttségi szintje viszont megfelel az elmúlt évek szeptemberi átlagának. Mégis, a fel nem töltött tárolóknak nagy híre ment, az európai sajtó tele van olyan cikkekkel, hogy “üresek Európa tárolói” és “ezért megy fel a gáz ára”, erősítve az aggodalmakat, hogy nem lesz mivel fűteni. Az aggodalmak pedig tovább hajtják fel a gáz árát.
A gázhiány miatti félelmet tovább erősítette, hogy az elmúlt hónapokban a Gazprom az eddigi szokásától eltérően alig kötött le éves kapacitást azokon a csöveken, amelyeken eddig szállította a gázát az EU felé. Vagyis az Ukrajnán és Lengyelországon átmenő vezetékeken a mostani állás szerint október 1-től az eddiginél sokkal kevesebb gáz érkezik majd.
Ez nem jelenti azt, hogy az oroszok biztosan nem szállítanak majd gázt ezeken az útvonalakon, mert az évesnél rövidebb időre is le lehet foglalni később ezeket a vezetékeket, de a Gazprom üzenete egyértelmű: “lehet, hogy nem lesz elég gáz, mert nem biztos, hogy szállítunk”.
A szállítások visszatartása Magyarországot is érinti. A Gazprom egyáltalán nem foglalt le éves kapacitást októbertől az ukrán-magyar határra, vagyis az eddigi fő betáplálási irány várhatóan megszűnik. Az orosz követelésre épülő, és a terv szerint októbertől üzemelő Szerbia felől jövő vezeték kapacitásának pedig csak a 32 százalékát foglalták le.
Közben az oroszországi tárolók csurig vannak, mondta lapunknak egy iparági szakértő, aki erről dokumentumokat is látott.
De miért?
A választ Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője már múlt szerdán megadta egy sajtótájékoztatóján, amikor a gázárak elszabadulásáról azt mondta, hogy “az Északi Áramlat 2 mihamarabbi engedélyezése jelentősen segítene az európai földgázárak kiegyensúlyozásában”. Bár kerek perec ezt nem mondta ki, de a szavait minden érintett úgy értette, hogy Oroszország azért nem szállít gázt, mert az Északi Áramlat 2-n akar szállítani, és nem máshol. További részletek a 444.hu cikkében olvashatók.
