A legkisebb lélekszámú magyarországi falvak lakossága már a húsz főt sem éri el. Kettő közülük megyénkben található, ahol hivatalosan már csak tízen laknak.
Bár a most következő törpefalvak mindegyike több száz éves múltra tekinthet vissza, mára alig néhány lakosuk maradt. A részleteket az Nlc.hu cikkéből ismerhetjük meg.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2020-as adatai alapján Magyarországon mintegy félszáz olyan település van, ahol már 50 ember sem él, a legkisebb lélekszámú falvak népessége pedig a 20 főt sem éri el…
Tornabarakony – Lélekszám: 10 fő
A lista élén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakonyt találjuk, melynek a lakossága mindössze 10 fő. Az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya itt a legmagasabb az országban: 80 százalék. A Miskolctól északra fekvő zsáktelepülés már az 1400-as években is létezett, akkoriban a Barakonyi család birtoka volt. A török időkben elnéptelenedett, 1720 után azonban akkori tulajdonosa, a Gyulay család ruszin görög katolikus jobbágyokat telepített ide. Fénykorában, az 1800-as évek közepén a falunak 385 lakosa volt. Trianont követően rohamosan megindult a község elnéptelenedése. 1965-ben bezárt az iskola, 2003-ban pedig a bolt és a kocsma is. 2001-ben 28-an lakták a falut, 2011-ben 13-an. 2014 óta azonban több városi család is vásárolt ingatlant Tornabarakonyban, melyeket jellemzően nyaralóként használnak. A falu hivatalos honlapja a település építészeti emlékeire hívja fel a figyelmet, melyek a 100 éves utcaképet tükrözik. Határában, a Barakonyi-patak mocsárrétjein a szigorúan védett kockás liliom nyílik. A községben két alapítvány, valamint egy egyesület is működik, melyek a falu megmentését, fenntartását tűzték ki célul.
Debréte – Lélekszám: 10 fő
Borsod-Abaúj Zemplén megyében, a szlovák határ közelében található Debréte is, melynek a lakosságszáma a statisztika szerint szintén 10 fő. A település 1262-ben már egészen biztosan létezett: IV. Béla király két másik településsel az egyháznak adta cserébe a Szigligeti várért. A falu legfontosabb nevezetességei az 1913-ban épült görög katolikus templom, az 1992-ben felállított hősi halottak emlékműve és a XX. század elejéről származó egykori olajütő, vagyis egy olajos magvak feldolgozására szolgáló műhely. A településen összesen 22 ház áll, a többségét nyaralóként használják a pihenni vagy vadászni érkezők, emellett két vendégház is várja a turistákat.
Felsőszenterzsébet – Lélekszám: 13 fő
Felsőszenterzsébet Zala megyében, a Kerka és Lendva között fekvő dombságon található. A 19. század végén még 250-en lakták, ma hivatalosan 13 lakosa van. A kis falut 1334-ben Scentelsebethként, 1375-ben Zenthelsebeth, 1501-ben Felsewzenthersebeth neveken említik – tudtuk meg a település weboldaláról. Védett építészeti örökséggel rendelkezik: négy, a múlt század első feléből és a századforduló időszakából megmaradt lakóépület vagy épületegyüttes és a harangláb helyi védelméről gondoskodott az önkormányzat. A 1983-ban épült haranglábat a térség egyik jelképeként tartják számon. A faluban üzlet és kocsma már nincs, mozgóárusok és mozgóposta szolgálja ki a helyiek igényeit. Több szálláshely is várja azonban feltöltődni vágyókat, illetve az erdő mellett egy neves biofarm is üzemel.
Iborfia – Lélekszám: 15 fő
Zala megyében, a Göcsej lankái közt bújik meg Iborfia. A KSH adatai alapján a lélekszáma 15 fő, azonban számos forrás szerint ez a község Magyarország legkisebb lakónépességű önálló önkormányzattal rendelkező települése, ahol valójában mindössze 9 fő él. Az érett középkor óta létezik, a múlt század első felében élte virágkorát, 1941-ben volt a legnépesebb, ekkor 174 fő lakta. A huszadik század második felétől aztán egyre inkább elnéptelenedett, 2014-ben csak 8 lakosa volt. Bolt, posta vagy polgárőrség nem működik a faluban. 2009-ben még 20, 2015-ben azonban már csal 17 ház állt a községben. Bár egy korszerű vendégház is található a faluban, turisták ritkán érkeznek ide. Az év talán legjelentősebb eseménye a pünkösdi búcsú, amikor a településről elszármazottak is hazalátogatnak.
