Jelentősen odavágott az állami költségvetésnek a koronavírus-járvány, de a hiány nagy része nem emiatt alakult ki, hanem a Fidesz-KDNP-kormány óriási mértékű pénzszórásából. A legtöbbször enyhén szólva vitatható célokra folyt ki a pénz, míg például a vendéglátóipar megmentésére nem jutott. Lepődjünk meg.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
5,55 ezer milliárd forint (pontosabban: 5 548 568 900 000 forint) hiánnyal zárt tavaly az államháztartás önkormányzatok nélküli része, vagyis a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés és a társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítás) alapok – közölte a Pénzügyminisztérium. Az eredeti, még a koronavírus-járvány előtt meghatározott hiánycél 391 milliárd forint lett volna, más szóval az éves hiány az előirányzat 1420 százaléka lett. Az ország hazai össztermékéhez (GDP) viszonyítva a hiány várhatóan 9 százalék körül lesz. Az eredeti előirányzat a GDP egy százaléka lett volna, igaz, 2020-ban a GDP minden előrejelzés szerint jelentősen zsugorodott (a hivatalos adatokra még bő két hetet várni kell), miközben a hiány elszállt.
A bevételkiesés annyira nem volt vészes
Vagyis jobban mondva nem magától szállt el, ehhez a kormány tevőleges, és az év végén már teljesen féktelen pénzszórása kellett. Természetesen a járvány, az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések és a kettő hatásaként kialakult gazdasági válság az államháztartás bevételi oldalát sem hagyta érintetlenül. Az állam leginkább különféle gazdasági aktivitások után szed be adókat (például a dolgozók fizetéséből vesz el, a cégek nyereségéből, a gazdát cserélő áruk termékek árából stb.) – ha ezeknek a szintje visszaesik, akkor az állam adóbevételei is csökkennek. Ráadásul a korlátozó intézkedések miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére a kormány az állami adó- és járulékbevételek egy részéről lemondott.
Mindezzel együtt a költségvetés adóbevételi oldalát relatíve kevéssé borította fel 2020 – derül ki a Magyar Államkincstár által nyilvánosságra hozott részletesebb adatokból. Ehhez minden bizonnyal hozzátartozik, hogy a Pénzügyminisztériumban évek óta tendenciózusan alultervezik a bevételeket, így azok a békeévekben túlteljesültek. Vélhetően túlteljesültek volna 2020-ban is, ha nem jön közbe a járvány. Ami a három főbb adócsoportot illeti,
a vállalkozások befizetései 95,3 százalékra teljesültek, a lakosság befizetései 97,5 százalékra, a fogyasztáshoz kapcsolt adók pedig 94,4 százalékra.
A bevételkiesés arányaiban ugyan nem volt nagy, de számszerűen mégis százmilliárdokról van szó.
Új sarcokkal kompenzálták a kieséseket
A kiesés annak ellenére jelentős, hogy a kormány új sarcokat is bevetett annak kompenzálására, illetve meglévő közterheket növelt meg. Ennek megfelelően a 2020-as év egyik legjobban teljesítő adóneme a feltámasztott kiskereskedelmi különadó, amelyből semmi forint helyett 55 milliárd forint folyt be.
A bankok járvány miatti megsarcolásának is meg lett az eredménye, ahogy a gépjárműadó önkormányzatokra jutó része elvételének, ez a bevételi forrás így mindjárt 170 százalékra teljesült.
Szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket a bevándorlási különadó: a kormány egy forint bevételt sem várt az immár teljesen nyilvánvalóan propagandacélból kitalált közteherből, és nem is folyt be belőle egy forint se (az előző évekhez hasonlóan).
Nem meglepő módon a turisztikai szektor hatósági leállítása után a turizmusfejlesztési hozzájárulásból várt (egyébként sem jelentős) összeg mindössze negyede folyt be.
További részletek a Hvg.hu tényfeltáró cikkében olvashatók.
