Szükséget biztosan nem fog szenvedni ezután sem Mészárosné, de az 50-50%-os osztozkodást már most felejtsük el.
Az elmúlt hét nagy gazdasági bulvárhíre, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc és felesége, Beatrix, elválnak. A hír megjelenése után rögtön lázas spekulációk indultak arról, hogy vajon mi állhat a háttérben, a szétválás viszont az évek alatt óriásira duzzadt Mészáros-cégbirodalomra is lehet valamekkora hatással. Mészárosné Kelemen Beatrix ugyanis eddig tulajdonosként erősen jelen volt a magyar gazdaságtörténet talán leggyorsabban gyarapodó családi vagyonának építgetésében. Ne legyenek illúzióink arról, hogy a válás komolyabb hatással lesz Mészáros Lőrinc vagyonára és gazdasági hatalmára, a kérdés inkább az, hogy mi maradhat az exfeleségnél.
Megkérdeztünk egy jogászt, hogy mi is a folyamata annak, ha egy nagyobb közös vagyonnal rendelkező házaspár inkább külön folytatná, gazdasági és minden más értelemben, és összeszedtük, eddig, illetve jelenleg még milyen cégekhez van köze Mészáros gyermekeinek anyjának.
Bár a sajtóban általában Mészáros Lőrincnek tulajdonítják az építőipartól az agráriumon át a vendéglátásig és még tovább terjedő, már-már követhetetlen cégbirodalmat, a vállalkozó felesége,
Mészárosné Kelemen Beatrix a kezdetek óta jelen van tulajdonosként a cégcsoport legfontosabb vállalkozásaiban. Benne volt a család legfontosabb társaságait összefogó, valamint a családi vagyont építőipari közbeszerzéseken megalapozó Mészáros és Mészáros Kft-ben, majd amikor az Opimus és Konzum cégeken keresztül tőzsdére ment a cégbirodalom, ennek tulajdonosi szerkezetében is szerepet kapott. Mindkét cégben fontos tulajdonos volt a Konzum PE Magántőkealap, amelyről nem lehetett tudni, kinek a pénzét is takarja, egészen addig, amíg 2018-ban Mészáros Lőrinc és felesége be nem jelentették, hogy az alap kizárólag az ő pénzüket kezeli.
A Konzum és az Opimus azóta Opus Global néven egyesült, ennek jelenleg is 25,4 százalékos tulajdonosa a Konzum PE Magántőkealap, de hogy jelenleg ebben mennyi pénze van még Mészárosné Beatrixnak, azt nem tudni addig, amíg a befektetők ezt nem hajlandók közölni. Ennél aktívabb szerepet vállalt a Mészáros-féle médiaportfólióban, a család tulajdonában lévő Echo tv-nek például elnöke volt, így a vállalatirányításban is aktívabban részt vett, olyan fideszes médiamenedzserek mellett, mint például az Index reklámjait értékesítő, Indamédiát is tulajdonló és a TV2 elnöki posztját betöltő Vaszily Milkós. Ezen kívül még pár cégben szerepel tulajdonosként vagy cégjegyzésre jogosult személyként, de a Mészáros-csoport csúcscégein keresztül közvetve rengeteg kisebb-nagyobb, stratégiai szempontból jelentékenyebb vagy jelentéktelenebb cégben tulajdonos. A kérdés az, hogy ezek közül lesz-e, amelyben megtarthatja a részét vagy amit leválasztanak neki a cégcsoportról.
A tévés cég biztos megmarad
A nagy kérdés, amit persze egyelőre nem tudni, hogy Mészáros és Mészárosné melyik utat választja vagy választotta. Pereskedésre nem nagyon lehet számítani, Beatrix pedig már el is kezdett visszahúzódni bizonyos üzletekből, az Opus Globalban lévő részesedését például már átadta a gyerekeinek (hogy a Konzum Magántőkealapban még befektető-e, azt továbbra sem tudni, egészen addig, amíg meg nem mondja ő vagy a hamarosan volt férje, ugyanis ebbe kívülről senkinek nincs rálátása). Az Mfor.hu cikke szerint emellett már kiszállt Keszthelyi Erik biztosítási alkuszpiacot letaroló cégéből, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-ből.
Viszont egyelőre még tulajdonos több fontosabb családi cégben is, az elérhető cégadatok szerint például még 50 százalékos tulajdonosa a család építőipari cégeit (a Mészáros és Mészáros Kft.-t valamint az R-Kord Kft.-t) összefogó Mészáros Építőipari Holdingban, 12 százalékos tulajdonos az agrár és élelmiszeripari üzletágat összetartó Búzakalász 66 Kft-ben, és 50 százalékos tulajdonos a Talentis Agro Zrt.-ben. Ezek mindegyike még több tucat vállalatnak a tulajdonosa, így biztosan ki tudnak majd válogatni a felek egy olyan portfoliót, ami kellő megélhetést termel Mészárosnénak úgy, hogy férje és üzlettársai stratégiai érdekei ne kerüljenek veszélybe. A többi esetben pedig várhatóan, az Opushoz hasonlóan Mészárosék az anyjuknál sokkal aktívabb gazdasági szerepet vállaló gyermekei, az ifjabb Beatrix, Ágnes és/vagy az ifjabbik Lőrinc veheti majd át az anyai üzletrészt. (A cégadatokból egyébként az is kiderült, hogy Mészárosné már elköltözött Felcsútról, a nyilvántartásban legalábbis már egy budai cím szerepel.)
A cégadatok szerint egy cég van csak, amelyben Mészárosné minden családtagjától függetlenül tulajdonos, ez a Life TV-t és az Ozone TV-t üzemeltető Media Vivantis Zrt.
Ezt azután alapították, hogy a korábban Mészárosék tulajdonába tartozó és Mészárosné vezette Echo Tv beolvadt a nagy jobboldali médiaholdingba, a KESMA-ba, majd meg is szűnt. Mészárosné már az ECHO TV vezetésébe is belevetette magát, és az új csatornáknál is elég komoly szerepet vállalt, a két tévé megújulását pedig maga Mészárosné jelentette be egy médiapiaci konferencián. Az életmódcsatornának brandelt Life TV operatív vezetését Hajdú Péter vette át, aki celebek megnyerésével igyekezett növelni a nézettséget, olyan hírességekkel készítettek saját műsorokat, mint Szulák Andrea, Návai Anikó, Várkonyi Andrea, Esztergályos Cecília (igaz előbb Szulák műsora szűnt meg, majd augusztusban Várkonyi Andrea is otthagyta a tévét).
Azért akkor sem kellene félteni Mészárosnét, ha csak a médiás cége maradna meg: a Media Vivantis, amely amúgy a kormánnyal együttműködve is készít például valóságshowt a Life TV-re, első évében 120 millió forint profitot termelt, amelyet Mészárosné az Mfor beszámolója szerint tulajdonosként mind a cégben hagyott. Ez persze semmi azokhoz a milliárdokhoz képest, amelyet férjével együtt osztalékként kivettek a cégeikből, csak a Mészáros és Mészáros Kft. például 12 milliárd forint osztalékot fizetett a 2019-es év után a párnak.
Megéri osztozkodni
De mi is történik a családi vagyonnal, ha egy tehetősebb pár válik? Megkérdeztünk egy ilyen ügyekre szakosodó ügyvédet, aki elmagyarázta, hogy olyan esetben, ha a házaspárnak közös tulajdonában van cég és ingatlanvagyon, akkor alapvetően három lehetőségük van. Az egyik lehetőség az, hogy vagyonmegosztási pert indítanak. Ebben a két fél felállít egy vagyonmérleget, hogy mi is a közös vagyon, illetve hogy a közös ingó és ingatlan vagyonban, beleértve a céges részesedéseket is, mekkora a „szerzés aránya”. Ezután elkezdhetnek egyeztetni arról, hogy ennél több vagy kevesebb illeti-e meg a másikat, valamint vita esetén föl kell értékeltetni a cég vagyonát, hogy valójában mennyi is az abban lévő vagyon.
Gazdasági társaságoknál az az irányadó, hogy a cégbírósági adatok szerint mekkora részesedése van a feleknek. Ingatlanoknál egy kicsit bonyolultabb, mert állíthatják azt, hogy más a valós tulajdoni arány, mint ami a tulajdoni lapon szerepel, mert a férj vagy a feleség valójában többet vagy kevesebbet adott bele a vételárba. Ezt persze ilyenkor bizonyítani kell valahogy.
Fontos, hogy céges tulajdonnál, vagyoni betétnél, részvénynél akkor is megilleti a másik felet a házastárs tulajdonában lévő üzletrész, részvény fele, ha nem tulajdonos a cégben,kivéve ha egy házassági szerződésben máshogy rendelkeztek a felek (erről később bővebben).
A 444-nek nyilatkozó ügyvéd szerint mindkét fél jobban jár, ha megpróbálnak peren kívül megállapodni, még akkor is, ha ez időben esetleg hosszabb időt vesz igénybe. Egyrészt, a vagyonjogi per illetékköteles (első fokon a vagyon 6, de harmadfokon már 10 százaléka után kell illetéket fizetni, igaz, ez maximálva van, vagyis bizonyos összeghatárnál nem lehet nagyobb, de több millió forint lehet), ezáltal a nagyobb vagyonnal rendelkező vagyonjogi megosztás esetén a több millió forintot is elérheti a perköltség, másrészt egy peren kívüli megállapodás általában kedvezőbb, mivel mindkét fél két fél érvényesíteni tudja valamilyen mértékben az akaratát.
A harmadik megoldás pedig a vagyonelkülönítés intézménye, vagyis az, hogy a felek szerződést kötnek arról előre, a házasságuk alatt szerzett jövedelmük csak azt illeti, aki azt szerezte. Ilyenkor a házaspárok előre szerződésben kötik ki, hogy a házasság fennállása alatt nem keletkezik közös vagyonuk, mindenki a „saját szerzése arányában” részesül a „házassági életközösség” megszűnésekor meglévő vagyonból. Ezt hívják házassági vagyonjogi szerződésnek, amit tipikusan a házasság kezdetén szoktak aláírni, de valójában bármikor meg lehet kötni az életközösség megszűnése előtt, vagyis azelőtt, hogy a válófélben lévő pár szétköltözik vagy bármilyen más szempontból megszűnik közösködni egymással.
Van olyan lehetőség is, hogy a férj egyfajta tartásdíjat, ún. asszonytartást fizet a feleségének (ez nyilván visszafelé is elképzelhető, de a begyöpösödött genderszerepek miatt annyira nem jellemző, ahogy azt a neve is mutatja). Ilyet elvileg akkor kérhetne az egyik fél, ha nincs és nem is volt nagyon saját jövedelme, tipikusan azért, mert mondjuk a háztartás menedzselésével és a gyerekneveléssel töltötte a házasság idejét, válás után pedig vagy egészsége, vagy kora miatt nem tud munkát vállalni.
Ilyen szempontból Mészárosné kicsit szerencsétlen, hogy férje pont Magyarországon gazdagodott meg. Ha például Mészáros Lőrinc magyar oligarcha helyett Washington állambeli techmilliárdos lenne, akkor sokkal jobb feltételekkel kezdhette volna meg a válás előtti alkudozást. Ahogy tehette a világ leggazdagabb emberének a felesége, MacKenzie Bezos, amikor elvált Jeff Bezostól. Az amerikai Washington állam ugyanis úgy szabályozza a házastársak vagyonosodását, hogy minden, a házasság ideje alatt megszerzett vagyont és tulajdont egyenlően kell elosztani a válás után, hacsak a felek máshogy nem egyeznek meg. MacKenzie Bezos végül megállapodott multimilliárdos férjével, és végül csak 38 milliárd dollárt kért el férje jelenleg több mint 197 milliárd dolláros vagyonából.
