Budapesten minden negyedik, Borsodban minden nyolcadik lakosra jut egy vállalkozás

vállalkozás

Alig változott az országos vállalkozásszám: 2026 márciusának végén 1,8 millió bejegyzett céget és egyéni vállalkozót tartott nyilván a KSH, gyakorlatilag annyit, mint egy évvel korábban. A számok mögött viszont továbbra is éles törésvonal húzódik a főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén között.

Ezer lakosra országosan 191 vállalkozás jut. Budapesten ez a szám 245, Borsodban 125 – tehát fővárosi lakosonként közel kétszer annyi bejegyzett vállalkozás van, mint borsodi lakosonként. Míg Pesten minden negyedik emberre jut egy cég vagy egyéni vállalkozó, a megyében nyolc lakosból egyre.

A vállalkozások szerkezete is eltér. Országosan a nyilvántartott vállalkozások 73 százaléka önálló vállalkozó, Budapesten viszont csak 55 százalék – itt arányaiban több a társas cég. A megyékben ez az arány 66 és 87 százalék között szóródik.

Az elmúlt egy évben az önálló vállalkozók száma országosan 0,8 százalékkal nőtt, a társas vállalkozásoké 2,1 százalékkal csökkent. A társas cégek visszaesése Budapesten volt a legnagyobb, 4,3 százalékos.

Országosan 33,1 ezer új vállalkozást jegyeztek be 2026 első negyedévében, 1,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést – 16 százalékot – Heves megye produkálta. Ezzel egy időben 29,4 ezer vállalkozás szűnt meg, 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban; a megszűnések száma a fővárosban és kilenc megyében is csökkent.

A társas vállalkozások 8,3 százaléka állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolás alatt márciusban, ez 0,4 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók 13,5 százaléka szüneteltette a tevékenységét, 2,6 százalékponttal kevesebb, mint 2025 márciusában.

A munkaerőpiaci adatok is a megye hátrányát mutatják. 2026 első negyedévében országosan 65 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma ugyanakkor 14 ezer fővel csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén – Baranyával, Nógráddal, Somoggyal és Szabolcs-Szatmár-Beregnel együtt – azon megyék közé tartozott, ahol az alacsony foglalkoztatottság magas munkanélküliséggel párosult. A legjobb mutatókkal Budapest mellett Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas rendelkezett.

A bérek ugyanakkor Borsodban nőttek az egyik legnagyobb mértékben: a nettó átlagkereset a megyében 19,0 százalékkal emelkedett, országosan 17,0 százalék volt a növekedés. A legnagyobb béremelkedést Nógrád (22,7 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés mutatta. A kiugró számok mögött elsősorban a honvédelmi és rendvédelmi állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz áll.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek