Egyetlen napon két jelentős energetikai eseményre is sor került csütörtökön Tiszaújvárosban: a Mol Petrolkémia területén átadták Kelet-Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatárolóját, miközben néhány száz méterre onnan letették egy új kombinált ciklusú gázturbinás erőmű alapkövét. A két beruházás együttesen jól tükrözi azt az ellentmondást, amely a hazai energiapolitikát jelenleg jellemzi: a megújulók rohamos terjedése egyszerre teremti meg a tárolási igényt és indokolja a fosszilis alaperőművek bővítését.
A Mol 6,6 milliárd forintból valósította meg a 40 megawattóra kapacitású tárolórendszert, amelyhez az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében 2,699 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
A létesítmény a Mol-csoport első ipari villamosenergia-tárolója, és a vállalat tervei szerint csupán az első lépés: 2030-ra összesen 500 megawattórányi tárolókapacitást kívánnak kiépíteni Magyarországon.
Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, elmondta, hogy a berendezés évente nagyjából 7300 átlagos borsodi háztartás éves fogyasztásának megfelelő energiát képes letárolni és visszatölteni a hálózatra.
A tároló működési logikája háromrétű. Egyrészt a MAVIR által üzemeltetett rendszerszintű szolgáltatások piacán vesz részt, vagyis hálózati túltermelés esetén feltöltődik, majd megnövekedett kereslet idején visszatáplálja az energiát — ezért a felajánlott kapacitásért a Mol bevételkompenzációt kap. Másrészt, amikor a MAVIR nem igényli a kapacitást, a vállalat a napközbeni áringadozásokból is profitálhat: Császár szerint a hazai villamosenergia-piacon ez a különbözet 2025-re megawattóránként az 500 eurós nagyságrendet is elérte. Harmadrészt a beruházás kereskedelmi szempontból is hasznos, mivel lehetővé teszi, hogy a Mol igazolni tudja: termékeit megújuló forrásból előállított árammal gyártja — ami egyre több vevői és partneri elvárásban jelenik meg.
A tároló kereskedelmi működtetését az Alteo végzi, amelyben a Mol és partnerei 73,8 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Az Alteo mintegy 110 megawattnyi megújuló alapú kapacitást üzemeltet, és jelenleg a Magyarországon működő energiatároló összkapacitás közel 40 százalékát biztosítja.
Az átadón felszólaló Lantos Csaba energiaügyi miniszter az ország tárolási kapacitásainak helyzetét is ismertette: a 8500 megawattnyi napelempark mellé jelenleg mindössze 240 megawatt tárolókapacitás áll rendelkezésre, ami az ország összenergia-termelési képességének csupán 8-10 százaléka. A kormány célja, hogy 2028-ra ezt a kapacitást megtízszerezze, 2400–2600 megawattra növelje. Ennek elősegítésére hamarosan új pályázati programot írnak ki.
Ugyancsak csütörtökön tették le az alapkövét az MVM Csoport új, kombinált ciklusú gázturbinás erőművének, szintén a tiszaújvárosi Tisza Erőmű telephelyén. A 600 milliárd forintos beruházás az MVM történetének legnagyobb ilyen vállalkozása, kivitelezője a török Çalık Enerji és az olasz Ansaldo Energia alkotta konzorcium, amelyet nemzetközi közbeszerzés keretében választottak ki. A banki finanszírozásban több mint 1,2 milliárd euróval vesznek részt a vállalat pénzügyi partnerei.
Az erőmű két, egyenként 499 megawattos blokkból áll majd, összteljesítménye így megközelíti az 1000 megawattot — ez a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lenne. Az első blokk 2029 szeptemberére, a második 2030 februárjára ígéri az üzembe helyezést, az éves várható termelés mintegy 7500 gigawattóra. A kombinált ciklusú technológia előnye a gyors terhelés-szabályozhatóság: a gázturbinás egységek rövid idő alatt képesek reagálni a hálózati igényekre, ami az időjárásfüggő megújulók terjedésével egyre fontosabb hálózati szemponttá válik. A tiszaújvárosi beruházással párhuzamosan a Mátrai Erőmű visontai telephelyén is azonos technológiájú erőművet épít az MVM.
Lantos Csaba az alapkőletételen hangsúlyozta, hogy Európa energiaimportjának csökkentése stratégiai kérdés, különösen a háborús és geopolitikai bizonytalanság közepette. Ugyanakkor a gázturbinás erőmű gázkészletek meglétére épül — márpedig a hazai ellátás nagyrészt orosz importfüggésen alapul, amit a miniszter nem említett. Az ellentmondás tehát adott: a fosszilis alaperőmű megépítése az energiaszuverenitás erősítéseként van kommunikálva, miközben az ahhoz szükséges tüzelőanyag-ellátás kérdése megválaszolatlan marad.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
