Rendkívüli vadászélményben volt része egy magyarországi vadásznak, aki egy Szibériából származó, Magyarországon rendkívül ritka vadfajt terített le októberben.
Az Aszalói Vadásztársaság területén október 19-én, esti lesvadászat során került terítékre egy nyestkutya, amely a magyar vadászterületeken csak szórványosan fordul elő. Polgári Dávid, aki a szokatlan zsákmány elejtője volt, a Nimród vadászmagazinnak elmondta, hogy a kukoricatarló melletti leshelyéről pár óra várakozás után lett figyelmes egy különös mozgású vadra.
„Először borznak véltem, de hamar rájöttem, hogy magassága miatt nem lehet az” – mesélte a vadász, aki hosszas megfigyelés után azonosította a ritka vadfajt, majd leadta a lövést. Az este még érdekesebbé vált, amikor később valóban egy borz is megjelent, amelyet szintén elejtett. A nyestkutya jelenléte a területen korábban nem volt ismert, az állat jelenleg egyetemi vizsgálaton esik át, majd preparátorhoz kerül.
A nyestkutya eredeti élőhelye Szibéria, Mandzsúria és Japán tundrái és erdői, ahonnan nagy szaporasága miatt több évtizede terjeszkedik nyugat felé. Európában már több helyen megjelent, és bár Magyarországon is egész évben vadászható vadfaj, rendkívül ritkán találkozni vele. Az első hazai példányt 1961-ben ejtették el Szabolcs-Szatmár-Beregben. Felbukkanására elsősorban tavak és patakok közelében számíthatunk, jelentős állománya él a Duna-deltában is. Prémje miatt több helyen tenyésztik is.
A nyestkutya elsősorban éjszakai életmódot folytat, nappal ritkán lehet vele találkozni. Vadászterületét általában egyedül járja be táplálékot keresve, csak a szaporodási időszakban alakulnak ki szorosabb családi kapcsolatok, amikor akár hatos csoportokkal is lehet találkozni. Érdekes különlegessége, hogy téli álmot alszik, ami a kutyafélék között szokatlan jelenség.
Bár nem tudnak fára mászni, a sűrű bozótban rendkívül ügyesen mozognak, és a rejtőzködés mesterei. Zsákmányukat főként szaglásuk segítségével találják meg. Mindenevők, táplálékuk között kis rágcsálók, különösen pockok, halak, bogyók és gyümölcsök egyaránt megtalálhatóak, de a dögöt sem vetik meg. Egészséges halat ritkán tudnak fogni, többnyire döglött vagy sérült példányok jutnak nekik. Bár helyenként, például a Duna-deltában, vízimadarak fészkei is áldozatukká válnak, fészekrabló kártételüket általában túlbecsülik, és az apróvadállományra gyakorolt veszélyük is kisebb a vártnál. Az emberen kívül számottevő ellenségük nincs, bár a kutyákkal szemben is hevesen védekeznek.
