Miért van az, hogy sok beoltott is kórházba kerül?

Megosztás

Egyre többször olvashatunk olyanról, hogy valakit beoltanak koronavírus elleni vakcinával, aztán nem sokkal később annyira rosszul lesz, hogy kórházba kerül. Miért történik ez, ki a felelős érte és mit kell tudnunk erről a furcsaságról? Attól, hogy valaki megkapja az oltást, még megközelítőleg sincs rendben semmi.

Bármilyen hihetetlen, elsősorban nem a vakcinák hatékonyságával függ össze. És ezért értelmezhetetlen a tanárok és óvónők oltása a nyitás előtt.

Csütörtök reggel az olvasók arra ébredhettek, hogy kórházba került Hegedűs Csaba . Az egykori olimpiai bajnok birkózó néhány nappal a Moderna vakcinája után került „borzalmas állapotba”, jelenleg infúziót és oxigént kap.

Az eset ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák, annál is inkább, mert a kórházakból – beleértve a szombathelyit is – számos olyan hír szivárog ki, amelyek szerint egyáltalán nem ritka, hogy valaki az oltás után is megkapja a betegséget, annak is a súlyosabb változatát.

Az ilyen hírek által okozott kisebb sokk részben annak köszönhető, hogy a politika korábban – és részben most is – azt az üzenetet sulykolta, hogy nehéz a helyzet, de tartsunk ki, jönnek a vakcinák, ha nem „Brüsszelből, akkor a keleti barátainktól, és akkor minden rendben lesz. És aztán, lám, még sincs semmi rendben, és a nép pedig egyre türelmetlenebb.

Ha netán megpróbálnánk elmondani a fontos részleteket, akkor kevésbé lenne az értetlenség, a türelmetlenség, és valószínűleg a térkép is kevésé lenne vörös.

Fontos részlet például, hogy a vakcinák nem nyújtanak teljes védelmet. A Pfizer 95, a Moderna 94,1, az AstraZenaca 70 , a Johnson & Johnson 72 százalékra van hitelesítve.A keleti vakcinákról kevesebbet tudunk, de a BBC információi szerint a kínai Sinopharm 79-86 százalékot, míg az orosz Szputnyik V 92 százalékot tud.

Azaz attól, hogy valaki megkapta a vakcinát, még simán megkaphatja a betegséget, igaz, a gyengébben teljesítő szerekről is kimutatták, hogy segítenek a betegség enyhébb lefolyásában.

Amit viszont mindenki elfelejt

Közben valami rejtélyes ok miatt a kormány nem kommunikálja, vagy csak nagyon suttogva, hogy hiába van beoltva valaki, a védettség kialakulása időbe telik.

A CNBC által ismertetett kutatás szerint az emberi testnek két-három hét (!) szükséges, hogy az oltás után felépítse a védekezési mechanizmust.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „kétfordulós” Covid-vakcinák esetében az első dózis után kb. két hét múlva alakul ki valamiféle részleges védettség, és csak 10-14 nappal a második dózis után kezd el teljes hatékonysággal dolgozni az oltóanyag, pontosabban a szervezet védekező mechanizmusa.

Az egydózisú vakcina (Johnson and Johnson) esetében ehhez 1-1,5 hónap szükséges.

Érthetetlen intézkedések

Mindezek tükrében számos kormányzati intézkedés megmagyarázhatatlan.

Érthetetlen például, hogy az első vakcina beadása után miért küldi ki azonnal a védettségi igazolványt a kormányt.

Szintén fejcsóválásra ad okot az a szándék, hogy a kormány 2,5 millió oltott esetén megkezdi a nyitást, az pedig végképp talányos, hogyan képzeli az iskolák és óvodák nyitását a kormány. Ha ugyanis a nyitást megelőző héten sikerül is megszervezni a pedagógusok oltását, az a következő héten még semmit nem jelent, a tanárok gyakorlatilag éppúgy megkaphatják a betegséget, mintha be sem lennének oltva.

A mellékhatások a második oltásnál a durvábbak

“Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Oltási reakciók lehetnek: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés ” – írja a kormányzati portál .

A tünetek napokig is eltarthatnak.

Hogy mi a természetes, azt kétség esetén persze ne magunk, hanem inkább az orvos döntse el.

Azt viszont kevesen tudják, hogy nem az idős, hanem a fiatalabb szervezet reagál hevesebben az oltóanyagra, egyszerűen azért, mert izmosabb az immunrendszerük.

A már említett CNBC írás megemlíti, és jó tudni róla, hogy a vizsgálati eredmények szerint a Pfizer és a Moderna esetében a második oltás sokkal gyakrabban okoz mellékhatást, mint az első, és a tünetek is jóval erőteljesebbek.

És meddig tart a védettség?

Egyelőre a közvélemény le van foglalva az oltásokkal, de ahogy halad az idő, úgy lesz egyre fontosabb az a kérdés, hogy a betegségen átesve vagy az oltás után meddig tart a védettségünk.

A kormány által szorgalmasan küldött védettségi igazolványok hat hónapra szólnak, ha átestünk a betegségen, és – nem kis optimizmussal- nincs érvényességnek korlátja, ha megkaptuk a védőoltást.

Egyelőre még a kutatók sem tudják a pontos választ, hiszen még semmi gyakorlati tapasztalat nincs erről.

Most az a legvalószínűbb, hogy a vakcinák minimum fél évre adnak védettséget, de akár több évig is működhetnek. Az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb.

A betegségen átesett védettségéről a Pécsi egyetem Jakab Ferenc vezetett Virológiai Kutatócsoport éppen tegnap közölt eredményeket .Ennek lényege, hogy ez egyénenként nagyon eltérő. A legfontosabb talán az, hogy „61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitest szintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.”

A semminél több, de nem igazán megnyugtató – tesszük hozzá.

(Nyugat.hu)

Kapcsolódó cikkek